Előszóféle Valószínűleg engem vár című jövőben megjelenő művemhez
Sokszor felmerült bennem, hogy meg kellene szüntetnem mindenféle jelenlétet a Facebookon, mert "aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók". Jól ismerem a mondást. Viszont vannak barátaim, ismerőseim, rokonaim, családtagjaim is a Fb-on. Hagyjam őket magukra? Nem tehetem. Tudom, bekoszolódom. A rám kent erkölcsi koszt viszont akkor se tudtam megúszni, amikor semmi mást se csináltam, mint amit a színészi mesterség megkövetel. Tíz éven át csak jót írt rólam a kritika (többek közt olyat az Illés Endre által dramatizált Vörös és feketében, hogy az előadás egyetlen színpadi izgalmát Orbán Károly jelentette, holott kb. öt percig voltam színen a nem is tudom milyen szerepben.). Az Akadémiai Kiadónál 1994-ben kiadott "Magyar Színházművészeti lexikon" szerint "Kiváló karakterszínész" voltam. Olyan szerepeket játszottam el, mint Ferenc József császár Illyés Gyula Különc-ében; mint Bíberach Katona József: Bánk bán-jában; mint Ligurio Macchiavelli: Mandragorájában; mint Périgord hitnyomozó Sütő András: Csillag a máglyánjában illetve mint Demetriosz A szúzai mennyegző-ben; több kis szerep mellett, mint Igor a Kaktusz virágában, abszolút főszerepet, mint a Hóhányó c. román vígjáték címszerepe, amelyben kétszer annyi szöveg esett rám, mint a többi tíz szereplőre összesen; vagy "csak" olyant, mint a nyomozó-felügyelő Robert Thomas: Szegény Dániel-jében.
És mit gondoltok, meddig jutottam a hivatalos besorolásban? Válasz: még az I. kategóriás színészi fokozatot se kaptam meg Bukaresttől (pedig egy segédszínész is megkapja ezt, ha fele annyi ideig színész, mint én).
Mit gondoltok, miért?
Ellenben egyik kollégám elhíresztelte rólam, hogy besúgó vagyok (és egy kolléganőm, amikor megkérdezte tőle Jancsó Miklós, hogy mit tud mondani Orbán Károlyról, ezt felelte: az mondják róla, hogy besúgó.)
Mit gondoltok, miért?
Az esetről regényt írtam, Lázálom a címe, de abban az erdélyi városban, amelyben a cselekménye játszódik, hallani se akartak arról, hogy könyvbemutatót tartsak.
Mit gondoltok, miért?
Szabad a gazda!
Be kell vallanom, hogy mind ezzel együtt piszokul jól vagyok. És szerelmes - már tíz éve - a feleségembe.
Pedig túl vagyok már a 76-on. Esszé-tudósítást írtam az esetünkről. Olvashatjátok (ha megjelent).
Mit gondoltok?