Szász Marci/Márton
https://www.youtube.com/watch?v=CvgES5hp6BE
(Ha rákattintasz, láthatod a videót.)
A „nagy” érdeklődésre való tekintettel – lásd: totális hiány – ismét felteszem egy Friderikuszi podcast elérhetőségét a Facebookra. (Most már a saját honlapomon is.) Nem voltam eléggé explicit az előzőekben, ezért elmondom: egy borsodi egyszerű család zseniális adottságokkal rendelkező gyermekének a sorsán keresztül abba az irtózatba tekinthetsz bele, ami végbement a magyar társadalomban - a „csodás” Kádári idők sokak által visszaóhajtott rendszerének folyományaként. Külön felhívom a figyelmet arra, amit Szász Márton a rendkívüli tehetségek budapesti iskolájáról mond. No, az az igazi és az egész társadalmat romboló korrupció! Nem a beléd sujkolt Lölői! Ami pedig kiderül egy egyetemi tanárról, aki abból farag magának ambíciót, hogy az egyszerű család zseniális gyermekét megbuktassa, és nem óriási lehetőséget lát benne mind a maga, mind az egész társadalom – hogy ne mondjam: piciny hazánkban egyedül álló módon utált „magyar nemzet” – szemszögéből, hát, az se semmi! E jelenségből kiindulva kicsit másképp fest az a futótűzként elterjedt, egyetemi „autonómiát”, miegymást emlegető tiltakozási hullám, amely a „hesteg free” körül bontakozott ki. (Gyengébbek kedvéért: az egyetemek finanszírozását alapítványba kiszervező és nem a központi költségvetéstől – értsd: az éppen uralkodó politikai kurzustól – függő, manipulálható forma ellen lendült harcba „egy bizonyos oldal”.) Friderikusz egyáltalán nem vádolható a mostani kormány iránti elfogultsággal, csak úgy látszik, sikerült megőriznie magában a média szakembereiből nemegyszer hiányzó „érdeklődést” a humánum iránt. Ettől válik vádirattá podcastja a Kádári időkben „kijegecesedett” és megörökölt berendezkedéssel szemben. (Amitől többek közt az egészségügy is szenved. Borvendég Zsuzsanna a kádári impexek korát hozó könyve gazdasági szempontból tárgyalja a rendszerváltozás előtti sakál-világot.) Röviden: nézd meg ezt a videót és merj gondolkozni! A sajtó és a politikai propaganda gyámkodása nélkül!
Az a jó az egészben, hogy Szász Marci személyisége és általánostól elütő „vidéki” világlátása egészséges maradt. Ez optimizmusra adhat okot!