Magyar Polip (1)
Külön is felhívnám a figyelmet a „jogállam intézményrendszerét szétzüllesztő” szókompozícióra és a dátumra. Külföldi visszhangja húsz év alatt, azaz 2021-re odáig erősödött, hogy a köteles EU-s költségvetési átutalást is megvonni akaró „internacionáléban” nemcsak Verhofstadt, Cohn Bendit, Tavares vagy Sargentini & Co. szajkózza, hanem a verebek is ezt csiripelik. Hogy a harsogó magyar brüsszelitákról, a szivárványkoalícióról és a teljesen "független" sajtóról ne is beszéljünk.
De maradjunk a dátumnál: 2001-nél!
Hol is jártunk akkor? A rendszerváltozás harmadik szabadon választott végrehajtó hatalmának, a FIDESZ-Kisgazdapárti „kényszerházasság” utolsó előtti évében!
Emlékezetfrissítésül: az első az Antall-kormány volt. A második rögtön a „pufajkás”, azaz az 1956-os forradalmárok felkutatásában és hóhérkézre juttatásában a szovjetek oldalán „kiváló” munkát végző testületből jött miniszterelnök vezette kormány.
Arról a szégyenről, amit a magyar nép megtévesztésével elért választási eredmény és annak következményei, mint a világkiállítás „megfúrása”, majd az 5-ös autósztrádát övező létesítményeket idegen kézbe juttató, és a magyar adófizetők pénzén megfelelő hasznot biztosító szerződés jelentett, most hallgasson a fáma. Az utcai robbantásokról és gyilkolásokról is. A rákban meghalt híres magyar pszichológus célzásairól a regnáló hatalom és ezek közötti összefüggésekről is. Magyar Bálint ugyanis nem ezt a „jogállamiságot” kívánta elemezni 2001-ben! Hogyisne! Az „élenjáró” liberális, a nagy rendszerváltoztató a pufajkás miniszterelnök kormányában kultuszminiszteri posztot vállalt! Hát,nem? Olyan koalíciót teremtett ezzel, amit a románok valamikor „monstruasa coalitie”-nak, azaz szörnyszövetségnek neveztek. Igaz, nem mint rendszerváltó képződményt, hanem a zseniális román komédiaíró tollára illő, tizenkilencedik századvégi, röhejes politikai alakulatot.
Koalíció volt a Magyar Bálint által elemzett végrehajtó hatalom, az Orbáni is. De milyen? Aki kicsit is konyított a politikához, „borítékolni” tudta már az eljén, hogy Torgyán doktor úgy támadja majd hátba a „megfelelő” pillanatban saját szövetségesét, mint a pinty. Szégyen nélkül! A végén már együtt szavazott a nagy „földművelő” és „szórakoztató” a régi, kommunista rezsim itt maradt tagjaival.
Van itt ám történelem! Amit elemezni kellene! Itt zajlik az orrunk előtt. Csak hát az egészséges szimatot a Habsburg ház több mint két évszázada, majd a proletárdiktatúra gyarmati világa kiölte a magyarokból. A nép, az istenadta nép rögtön le is váltotta Orbán és Torgyán rendszerét! Hogy jöjjön, aminek jönnie kell! Emlékeztessünk csak! Mi történt az alacsonyrendűséghez szoktatott országban? Öszödi beszéd! Vagy 1956 „méltó” megünneplése szemkilövetéssel és egyéb „finomságokkal”! De ne folytassuk ezek számba vételét! Inkább folytassuk azt az egyáltalán nem kedvünkre való munkát, amit a honlapomon, eléggé könnyelműen megígértem. Azaz a Magyar Polip című könyv három testes kötetének a kutatását. és bemutatását.