Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egy gyarmati országban kifejlődött nemzet jellemzői

2019.09.30
  1. Sose elég önmagának. Ha valamelyik színháza Hamletet játszik, és a címszereplő kiváló, netalán még el is ismerik Angliából, rögtön ordítani kezd: jobb a mi Hamletünk, mint az angol. (Az angolok értetlenül mosolyognak.)
  2. Bármit is tegyen valamely tagja akár a tudomány, akár a művészet, akár a technika területén, és ez bármennyire is kitűnő legyen, csak akkor elégedett, ha a gyarmati központ, mely nyilvánvaló módon csak „külföldön” lehet,  megsimogatja a fejét, magyarán: elismerően szól róla. Ha ez nem történik meg, se az otthoni felettesek, se a sajtó nem hajtja meg a fejét előtte. A rezidensek kórusa azonnal megszólal: tanulj meg kicsinek lenni.
  3. Dögletes a levegő egy gyarmati országban, elsősorban, nyilván, a rezidensek és az általuk kötelezővé tett külföldi megmérettetés szükségessége, illetve ennek uralkodóvá tett hite miatt. E levegővételi elégtelenség miatt örökösen fulladozik az élet. A rezidensek felügyelik és terjesztik ennek örökös tudatát.
  4. Az előbbi pont miatt sose tud megszabadulni önmaga lenézettségétől. Külföld az isten! Alkotói csak ott nyerhetnek otthoni elismertséget.
  5. Az elismerésnek ez a válfaja automatikusan hozza maga után a pénzbeli és a körülménybeli különbségeket az otthoniak és a külföldiek között.
  6. Az előbbi különbségek öröklődése előbb-utóbb genetikai magyarázatokhoz vezet.