Helyes
Nem egyoldalú „kissé” ez a kutatás? – teszem fel az első kérdést. Ki ez a CRCB? Honnét jött? Kik működtetik? – tevődnek fel az újabbak. Miért nincs magyar neve, ha a rövidítés utolsó betűje Budapestre utal? Aztán kalkulálni kezdek. A rendszerváltozás első kormányát Antall József vezette. (Ekkor indult be a privatizációnak nevezett szabadrablás, melynek a legfőbb haszonélvezőit mindenki ismeri. „Véletlenül” minden posztkommunista országban ugyanazon körökhöz tartoznak.) A másodikat Horn Gyula. (Kell-e mesélni róla?) A harmadikat Orbán Viktor, kényszer koalícióban Torgyán doktorral. A negyediket, ötödiket a Medgyesy, Gyurcsány, Bajnai kavarcs. Magától is kiszámíthatja mindenki, hogy melyik „oldal”-ra dől a mérleg mind időfaktorban, mind befolyásolási potenciálban a gazdaság és a politika területén.
Akkor hogy is van ezzel „az elmúlt 15 év”-vel? A poszt-kommunista sisera csak farkincányira nyúlik be a vizsgált időszakba? A tőle való megszabadulás kísérlete eleve korrupció-gyanús?
Vagy az EU-ba való belépéstől számítódik az idő? (Nem! Így eleve rossz a kalkuláció.)
Vajon mi húzza a szekeret mindig egy oldalra? (A további kérdések - nem is Brüsszelből indult a vizsgálat, a nyugat-európai kolonializmus és a kelet-európai kommunista diktatúrák nem is különböznek annyira – már túlvezetnek a probléma határain.)
Amúgy csakugyan kíváncsi vagyok, hogy hol úsznak el a megtermelt értékek? Milyen zsebekben landoltak és hogyan a pályázati pénzek? Ezekből mennyi jutott a termelőknek, és a legszorultabb helyzetben élőknek, illetve a kommunizmusnak leginkább kiszolgáltatott családok utódainak?